Apapara és az a bizonyos 15 perc
...Ami házasságokat menthet. Nem szeretnék egy amolyan párkapcsolati tanácsadás a gyereknevelésben blogot írni, azonban, van egy szuper tippem, amit úgy gondolok, hogy minden gyerekvállalás előtti nőnek tudnia kellene. Mikor várandós voltam a kisfiunkkal, jártam szülésfelkészítő tanfolyamra. Egy mondat, tanács nagyon megmaradt bennem: Adjunk 15 percet az apukáknak, mert akár ezen a 15 percen is múlhat a párkapcsolatunk. Drasztikusan hangozhat, de tényleg hatásos!
Mi is ez a 15 perc?
Ez a 15 perc ami akár megmenthet egy kapcsolatot, na jó kicsit sarkítva. De rettentő fontos! Mégpedig azért, hogy engedjük az apukákat akklimatizálódni munka után hazaérve.
Anyuka teljesen érhető okokból elfárad egész nap a gyerekkel otthon. Vágja a centit, mikor üt már 4 órát, 5 órát vagy akár 6-7 órát az óra, és ér haza apuka, hogy egy picit fellélegezzen a baba körüli teendőkből. Szinte minden kezdő anyuka beleesik abba a hibába, hogy belép munka után a férj, és szó szerint kezébe nyomja a gyereket, hogy egy nyugodtat wc-zhessen, ehessen, fürödhessen...egy szóval jól megérdemelt felnőtt szükségleteit kielégíthesse
Félre értés ne essék, tök jogos szükséglet! Én is vágtam a centit, mikor hasfájós volt a kisfiam...
Átszellemülés
Viszont épp oly jogos szükséglet az apukák részéről, hogy egy picit akklimatizálódjanak a munkából hazaérve. Ha egyből letámadjuk őket belekerülhetünk egy nagyon csúnya mókuskerékbe, aminek akár az lehet a vége, hogy apuka egy idő után nem szeret hazajárni, hiszen a feszült munkakörből feszült otthoni légkörbe esik.
Hihetetlenül hangzik, de akár egy 15 percnyi szünet lehet a megoldás. Ez idő alatt apa nyugodtan hazaér, akár egy kávét is megihat, és 15 perc után ő is nyugodtan veszi át tőlünk, fáradt anyukáktól a gyermekfelügyeletet, hogy aztán mi is elvégezhessük felnőtt teendőinket, anélkül, hogy a gyermek a mi felelősségünk alatt lenne. Talán ez a lényeg, a folytonos felelősségtudat. Amibe borzasztó könnyen bele lehet fáradni. Sokan nem értik, miért fárad el anyuka egész nap otthon. Mert egész nap felelősségel kell FOLYAMATOSAN vigyázni egy gyermekre. Igen, alszik a gyermek. De minden anyuka tudja, hogy bármikor felébredhet, és hirtelen meg kell szakítani az adott tevékenységet. De elkanyarodtam. Itt most a 15 perc fontosságáról van szó.
Jogos a kérdés: mikor kapja meg anya a 15 percét? Ide is kapcsolódik a következő témám:
Engedjünk teret az apukáknak!
Apa máshogy fürdet, apa máshogy pelenkáz, apa máshogy nyugtat, apa máshogy játszik. Apa lehet kicsit "vadabb", apa lehet nem olyan aggodalmas. De bízzunk benne! Engedjünk neki teret, ugyanis egy egészséges gyermekre szüksége van, mindkét félre. Az erős, és akár vadabb apukára és a finom és aggódó anyukára.
Bármennyire is húz az anyai oroszlánszívünk, ha sír a babánk ne kapjuk ki apa kezéből! Engedjük, hogy ő nyugtassa meg! Adjunk neki teret! Máshogy nyugtatja meg? Igen! Sikerrel jár? Szuper! Mi pedig vegyük ki a 15 percünket
